A demarkációs vonal szerb ellenőrzésének kialakításának pillanatától kezdve az alapvető élelmiszerek ellátási útvonalai megakadtak, az ellátási útvonalak felbomlottak, és a város élelmiszerellátási problémákkal szembesült. Ez már 1918–1919 fordulóján is kritikus pontra ért, ahol a város csak utalványok formájában, fejadagban igyekezett eleget tenni a minimális szükségletek ellenőrzött kiszolgálásának. Ezekkel a liszt- és kenyérutalványokkal lehetett a legelemibb élelmiszerekhez jutni.